A Magyar Parazitológusok Társasága

 

Az 1960-as években Európa-szerte megfigyelhető a mozgalom a parazitológusok nemzeti társaságokba való szerveződésére. Hazánkban a parazitológia ekkor már jelentős múltra tekinthet vissza, ezért az MTA Agrártudományok Osztálya 1963-ban összehívta az MPT alakuló közgyűlését, amely a Társaság első elnökévé Kotlán Sándor Kossuth-díjas akadémikust választotta. A Társaság célja támogatni a parazitológia művelését, elősegíteni a szakterület iránti érdeklődést, a közös gondolkodást és vitát, segíteni a képzést, terjeszteni az eredményeket, s fenntartani a kapcsolatot a hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel.


A parazitizmus az élővilágban általánosan elterjedt, ezért e tudományág művelése és a paraziták elleni védekezés gyakorlata kiterjednek a közegészségügy, az állategészségügy, a növényvédelem és az ökológia területeire. Hazánkban a parazitológia megteremtése, és önálló tantárgyként való oktatása elsősorban az Állatorvosi Egyetem Parazitológiai és Állattani Tanszékének kiváló tanára, Kotlán Sándor (1887-1967), illetve tanítványai munkásságának eredménye. Az MPT tagságának közel fele állatorvos, másik felét biológusok, orvosok, gyógyszerészek, agrármérnökök, egészségügyi gázmesterek, laboratóriumi asszisztensek és más szakemberek alkotják. Ezért a Társaság az MTA Agrártudományok Osztályának szakmai felügyelete alatt működik, és 1994-ben csatlakozott a Magyar Országos Állatorvos-Egyesület égisze alatt társult szakmai társaságokhoz is.


Megalakulása óta az MPT tagsága 150-230 fő között ingadozó. A külföldi tiszteleti tagok száma 7. A tagdíj évi 2000 Ft., nyugdíjasoknak és diákoknak 1000 Ft. Az ügyeket a közgyűlés által 3 évente megújított 11 tagú elnökség irányítja az elnök és a főtitkár vezetésével. Évente 1-2 alkalommal megjelenik az Elnökség Tájékozatója, amely beszámol az MPT és elnöksége munkájáról, a szakterület aktuális eseményeiről, személyi hírekről, kongresszusokról és publikációkról. Társaságunk 1974-ben emlékérmet alapított, amelyet eddig 13 hazai és 6 külföldi parazitológusnak adományozott.


Az Akadémiától kapott támogatáson túl az MPT konferenciák szervezésével, valamint gyógyszergyártó és forgalmazó cégek támogatásával is biztosítja működése anyagi hátterét. Ez teszi lehetővé részmunkaidős adminisztrátor alkalmazását és kongresszusi részvételek támogatását. Az egyik legfontosabb eredmény az évente egy kötetben megjelenő angol nyelvű folyóirat, a Parasitologia Hungarica kiadása volt. A lap az MPT és a Magyar Természettudományi Múzeum közös kiadásában jelent meg 1968-tól, majd a tudományos publikálási gyakorlatban világszerte bekövetkező változások miatt vált fölöslegessé és szűnt meg 1998-ban. A lap kiadása jelentős szellemi és anyagi erőfeszítéseket követelt, de évtizedeken keresztül publikálási és tájékozódási lehetőséget biztosított a szakma hazai művelőinek.


Az MPT évente 2-3 tudományos ülést szervez, sok esetben más tudományos társaságokkal közösen, melyeket gyakran nagy érdeklődés kísér. Erőpróbát jelentett az Állatorvos Parazitológusok Világszövetsége (WAAVP) 9. Nemzetközi Konferenciája (Budapest, 1981.), a Kotlán Sándor centenáriumi emlékülés (Bp., 1987.), az 5. Európai Parazitológiai Multikollokvium (EMOP V) (Bp., 1988) és a Vektor Ökológiai Társaság európai régiójának 6. Nemzetközi Konferenciája (Gödöllő, 1991.).


Az MTA Agrártudományok Osztálya (1975), majd az MTA-MÉM Állatorvostudományi Bizottsága (1985) felkérésére a Társaság elemzéseket készítetett a hazai parazitológia helyzetéről. Javaslatai azonban nem valósultak meg, ellenkezőleg, azóta felszámolták az állati parazitózisok elleni védekezést szolgáló megyei diagnosztikai laboratóriumok hálózatát, és a kutatási kapacitás is számottevően csökkent. Az MPT szakértői bizottsága állásfoglalást tett közzé a legyek és szúnyogok elleni korszerű védekezés irányelveiről.


A Társaság taglétszámát meghaladó aktivitással vesz részt a nemzetközi szervezetek (Parazitológusok Világszövetsége, Parazitológusok Európai Szövetsége) vezető testületeiben és bizottságaiban. Összefoglalásképp megállapíthatjuk, hogy az MPT tevékenységét a hazai és nemzetközi szakkörök elismerése kíséri. A Társaság arra törekszik, hogy aktivitásával elősegítse a parazitózisok elleni gyakorlati védekezés és a tudományterület fejlődését.

Összeálította: Kassai Tibor és Rózsa Lajos

 

Korábbi elnökök:


Kotlán Sándor 1963 – 1967
Lőrincz Ferenc 1967 – 1972
Kassai Tibor 1972 – 1999

Farkas Róbert 2000 – 2017

 

Tiszteletbeli elnökök:


Kotlán Sándor 1966 – 1967
Lőrincz Ferenc 1972 – 1986
Kassai Tibor 2001 – 

 

Korábbi (fő)titkárok: 


Nemeséri László 1964 – 1977
Várnai Ferenc 1977 – 1978
Redl Péter 1978 – 1984
Matskási István 1984 – 1987
Majoros Gábor 1987 – 1988
Bajomi Dániel 1989 – 1999
Véghné Szénási Zsuzsanna 2000 – 2007

Székely Csaba 2009 – 2017