Az MPT tagjai közreműködésével készült magyar nyelvű tudományos közlemények 2009-től

 

 

 

Szőke K., Hornok S. (2016) A denevérek (Chiroptera) járványtani jelentősége Európában, különös tekintettel vérszívó külső élősködőikre és az általuk terjeszthető (vector-borne) kórokozókra, MÁL, 138: pp. 15-29. 


Juhász A., Dán Á., Dénes B., Kucsera I., Danka J., Majoros G., Egy ritka zoonózis: a Schistosoma turkestanicum (Skrjabin, 1913) vérmétely által okozott cerkária dermatitis Magyarországon. Orvosi Hetilap 157(40):1579-1586.
 

Molnár K, Varga Á, Székely C (2016) Vizsgálatok a balatoni süllő (Sander lucioperca (L.)) parazitás fertőzöttségére vonatkozóan a halfaj tenyésztési lehetőségeit mérlegelve. Halászat: 24-28. 

 

Székely C (2016) Molnár Kálmán 80 éves! Halászat: 14. 

 

Majoros G., Juhász A. (2015): A Dirofilaria immitis és Dirofilaria repens mikrofilariák fénymikroszkópos vizsgálata, 1. rész: Mikrofiláriák felismerése a különféle mintákban Magyar Állatorvosok Lapja 137(3): 173-180. 

 

Majoros G., Juhász A. (2015): A Dirofilaria immitis és Dirofilaria repens mikrofiláriák fénymikroszkópos vizsgálata, 2. rész: A Dirofilaria-fajok azonosítása a mikrofiláriák segítségével. Magyar Állatorvosok Lapja 137(4): 227-238.

 

Egri B., Piszmán, R.(2014) : Haematopinus tuberculatus fertőzöttség előfordulása bivalyállományokban. Magyar Állatorvosok Lapja, 136.1: 59-64.


Egri, B. Rigó, E. (2014): A Hanság gímszarvasainak Lipoptena cervi (Linneus, 1758) fertőzöttségéről. Irodalmi összefoglaló és saját megfigyelések. Magyar Állatorvosok Lapja 136. 2:115-123.


Húsvéth, B., Egri, B. (2014): A bőrbagócsosság elterjedése Tarján és környéke gímszarvas- és őzállományaiban. Vadbiológia 16:63-67.
 

Cech G, Szederjesi T, Csuzdi Cs. (2014) A Lumbricidae család filogenezise. Morfológiai és molekuláris filogenetikai áttekintés. Magyar Tudomány, 2014(4): 394-399.

 

Dózsa-Farkas K, Boros G, Felföldi T, Cech G. (2014) Molekuláris módszerek szerepe morfológiailag közelálló Enchytraeida (Enchytraeidae, Annelida) fajok taxonómiai problémáinak megoldásában. Magyar Tudomány, 2014(4): 388-393.

 

Cech G, Székely Cs, Molnár K (2013): Molekuláris biológiai vizsgálatok alkalmazása és hasznosulása az ichthyológiában és a halkórtanban. Halászat. 106 (1): 3-4.

 

Bercsényi M, Havasi M, Beliczky G, Gál D, Balikó T, Székely Cs, Merth J, Pál L (2013): Kísérletek a lesőharcsa (Silurus glanis) intenzív tömegtermelésének megalapozására.: (I-II) (N-formák megjelenése, etetési gyakoriság hatásai). In: Janda T (szerk.) II. ATK Tudományos Nap: Velünk Élő Tudomány (A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából). Martonvásár, 2013.11.08 Martonvásár: MTA Agrártudományi Kutatóközpont, 2013. pp. 28-31.


Tánczos B, Liptai O, Szántó B, Papp O, Kucsera I, Fok É. és Farkas R. (2013) A kutya Leishmaniosisának újabb, behurcolt hazai esete. Magyar Állatorvosok Lapja 134: 609-615.


Hornok S, Farkas V, Horváth G, Kálmán I, Kovács T, Tóth F, Tánczos B. és Farkas R. (2013) A kutya hepatozoonosisa Európában és Magyarországon, Irodalmi áttekintés Magyar Állatorvosok Lapja 135: pp. 507-512.


Molnár L, Beregi A, Gyurkovszky M, Farkas R, Ladislav M és Heltai M. (2013) A dél-mátrai térségben élő vaddisznók coccidiumok okozta fertőzöttsége. Magyar Állatorvosok Lapja 135: 622-624.


Hornok S, Szétag J, Tánczos B. és Farkas R. (2013): Juhok elhullással járó anaplasmosisának első hazai megállapítása Magyar Állatorvosok Lapja 135: 655-659.

 

Herke P, Szőts T, Lohinai Gy, Keresztényi J, Kucsera I, Fok É, Sápi Z, Konyár É (2013) Oknyomozás egy parazitás megbetegedés (Dirofilariosis) ritka, tüdőbeli manifesztációja kapcsán. Medicina Thoracalis 66 (1), 2-9.

 

Békési L (2013) Mézelő méh (Apis mellifera) Tropilaelaps (Acari: Dermanissoidea: Laepidae) atkák okozta fertőzöttsége. Magyar Állatorvosok Lapja 135: 420-425. PDF

 

Földvári G, Rigó K, Lakos A (2013) Transmission of Rickettsia slovaca and Rickettsia raoultii by male Dermacentor marginatus and Dermacentor reticulatus ticks to humans. Diagnostic Microbiology and Infectious Disease 76: 387-389.


Farkas R, Tánczos B, Gyurkovszky M, Földvári G, Solymosi N, Edelhofer R, Hornok S. (2013) Serological and molecular detection of Theileria equi infection in horses in Hungary. Veterinary Parasitology 193: 143-148.


Lakos A, Kőrösi Á, Földvári G (2012) Contact with horses is a risk factor for tick-borne lymphadenopathy (TIBOLA) – a case control study. Wiener klinische Wochenschrift 124: 611–617.
 

Békési L., Szalainé Mátray E. (2012) Gyors beavatkozás a nosemosis ellen Nonosz Plusz itatással. Méhészet, 9. 24-25.

 

Rigó K, Majoros G, Jablonszky M, Molnár V, Tóth M., Földvári G. (2012) A sünök ektoparazitái és a sünökből kimutatott zoonotikus kórokozók. Magyar Állatorvosok Lapja 134: 353-360.

 

Majoros G, Puky M. (2012) Egy behurcolt, invazív parazitozoonosist terjesztő, kínai gyapjasollós rák (Eriocheir sinensis Milne Edwards, 1853) negatív eredményű parazitológiai vizsgálata. Magyar Állatorvosok Lapja 134: 487-490.

 

Szili-Kovács T, Majoros G, Csontos P. (2012) Dísznövény-telepítéssel összefüggésbe hozható Cepaea nemoralis (Linnaeus, 1758) felbukkanások Budapesten. Malakológiai Tájékoztató 30: 39-44.

 

Fok É, Bíró P, Csikós K, Kelemen F, Lukács Z, Pórfy T, Szőke I, Varga Zs. (2012) Gondolatok vélemények a jelenleg hazánkban elérhető antiparazitikumokról. KisállatPraxis XIII. évf. 5. 184-198.

 

Molnár K (2011) Helyünk, szerepünk és jövőbeni lehetőségeink a halparazitológiában. Magyar Állatorvosok Lapja 133 (2) 99-103


Eszterbauer E, Rónai Zs, Marton Sz, Ursu K, Baska F, Láng M. (2012) Mycobacterium fajok terjedése kereskedelmi forgalomban kapható fagyasztott haleleségek útján. Halászatfejlesztés, 34: 71-77.


Marton Sz. (2012) Hazai és nemzetközi eredmények a halparazita nyálkaspórások (Myxozoa) gazdafajlagosságának kísérletes vizsgálatában. Magyar Állatorvosok Lapja, 134(4): 203–212.


Molnár K. (2012) Ötvenéves megfigyelések a halak kopoltyúférgességét okozó Dactylogyrus-fajoknak az európai ponty (Cyprinus carpio carpio L.) kopoltyúján való előfordulásáról. Magyar Állatorvosok Lapja, 134(2): 111-118.
 

Szalainé Mátray E., Békési L., Horváth A. (2011) ”BeeTURBO” a varroosis ellen II. Méhészet, 10. 14-15.

 

Jakab Cs, Gyöngy F, Mándoki M, Majoros G. (2011) Setariosis okozta hashártyagyulladás és helyi perineuritis szarvasmarhában. Magyar Állatorvosok Lapja 133: 387-395. 

 

Lakos A, Rókusz L. (2011) A Kullancsencephalitis járványügyi helyzete Magyarországon – A védõoltások szerepe. Háziorvos Továbbképző Szemle 16: pp. 38-40.

 

Lakos A, Igari E. (2011) A Lyme borreliosis klinikai és szerológiai vizsgálata erdészeti dolgozók körében. Háziorvos Továbbképző Szemle 16: 10-12.

 

Békési L., Szalai Mátray Enikő (2010) Védekezés a két nozéma ellen. Méhészet, 3.18-19.


Szalainé Mátray E., Békési L., Horváth A.(2010) BeeTURBO a varroosis ellen. Méhészet, 10. 12-13.
 

Lakos A. (2010) Kullancsencephalitis epidemiológiája Európában.: Megéri-e oltani? Mikor oltsunk, mivel oltsunk? Magyar Belorvosi Archivum 63: 48-49.

 

Békési L., Szalainé Mátray E. (2009) A gyomorvész gyógykezelése. Méhészet. 8. 22-23.


Szalainé Mátray E, Békési L. (2009) Természetes anyagokkal a varroa ellen. Oxálsav. Méhészet, 9. 8.
 

Székely Cs., Láng, M., Molnár, K. (2009) A Tracheliastes maculatus rákélősködő szerepe a balatoni dévérkeszeg elhullásokban. In: Fisheries and Aquaculture Development (Halászatfejlesztés) 32: 47-55.

 

Földvári G., Rigó, K. (2009) A Lyme borreliosis járványtana és a gyíkfajok szerepe a betegség fenntartásában. - Magyar Állatorvosok Lapja 131: 494-502.

 

Bölcskei Molnár A., Gál J., Jacsó O., Jánosi K., Adrián E. (2009) Foleyella furcata (Linstow, 1889) fertőzés és Salmonella uzaramo okozta, idült petefészekgyulladás importált szenegáli kaméleonban (Chamaeleo senegalensis) Magyar Állatorvosok Lapja 131: 120-124.


Farkas R., Tánczos B. (2009) A kutya leishmaniosisa és jelentősége Európában. Irodalmi áttekintés. Magyar Állatorvosok Lapja 131: 304-312.

 

Tánczos B., Farkas R. (2009) Lepkeszúnyogok (Diptera: Psychodidae) és járványtani jelentőségük irodalmi áttekintés. Magyar Állatorvosok Lapja 131: 411-416.

 

Székely Cs., Láng, M., Molnár, K. (2009) A Tracheliastes maculatus rákélősködő szerepe a balatoni dévérkeszeg-elhullásokban. Halászat. 102: 16-19.

 

Lakos A. (2009) Lyme-borreliosis – 25 év hazai tapasztalatai. Orvosi Hetilap 150: 725-732.

 

Decastello A. és Farkas R. (2009): Lókullancslégy (Hippobosca equina) okozta csípést követő
anafilaxiás reakció egy humán eset kapcsán. Orvosi Hetilap, 150: 1945-1948.