Fájó szívvel tudatjuk, hogy Papp László a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Széchenyi-díjas magyar biológus, zoológus, entomológus, Társaságunk tagja 2021. március 28-án, életének 75. évében elhunyt.

Sit tibi terra levis!

https://mta.hu/mta_hirei/elhunyt-papp-laszlo-biologus-az-mta-rendes-tagja-111338

Boray József, vagyis Joe Boray életéről és munkásságáról részletes ismertetés olvasható a Magyar Tudomány ez év szeptemberi számában: Kassai Tibor: Boray József állatorvos életútja Salgótarjántól az Ausztrál Parazitológiai Társaság elnöki posztjáig (Magyar Tudomány 2020. 181. 9. 1186-1193.).

Boray József

Kassai Tibor: A parazitás bántalmak nómenklatúrájáról

2018-ban eljutottunk a parazitás bántalmak egységesített nevezéktanára vonatkozó, SNOAPAD, majd SNOPAD néven ismertté vált WAAVP javaslat közzétételének 30. évfordulójához. A húszéves évforduló kapcsán leírtak aktualitása újabb 10 év után sem csökkent! Kassai Tibor professzor az elnöke volt a világos alapelvekre alapozott betegség-nevezéktani szabványosításra irányuló javaslat kidolgozására felkért nemzetközi terminológiai bizottságnak. A harmincéves évforduló alkalmából az ő tollából „SNO(A)PAD: egy nevezéktani javaslat kalandos története” címmel közlemény jelent meg a Magyar Orvosi Nyelv című folyóirat 2018. évi 1. száma 20-24. oldalán (www.orvosinyelv.hu).








Már Magyarországon lehet az ázsiai tigrisszúnyog

Az ázsiai tigrisszúnyog már megvetette lábát Olaszországban, Dél-Franciaországban, egyes spanyol üdülőterületeken és az Adriai-tenger keleti partján. A vérszívó gumiabroncsokkal és vágott virágokkal jutott be Európába – és nem veszélytelen, mert terjesztheti például a dengue-láz vírusát is.

Egy brit és belga kutatókból álló munkacsoport részletesen elemezte a rovar eddigi elterjedését, majd az adatokat három különböző elterjedési modellbe helyettesítette be, és azokat tíz regionális éghajlati jövőképpel kombinálta. A szakemberek így pontos rizikótérképekhez jutottak az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) európai megtelepedését illetően. Eredményeiket a brit Royal Society Interface című folyóiratában közölték. A szúnyogok életkörülményei jelentősen javultak az elmúlt húsz évben, elsősorban Franciaország, a Benelux-államok, Németország nyugati részének és a Nyugat-Balkánnak az egyes területein, ott is, ahol eddig elő sem fordultak. A trend a számítások szerint 2050-ig folytatódik, a faj várhatóan átterjed Dél-Angliára, Nyugat-Magyarországra és Ausztria keleti részére is – írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása.

A tigrisszúnyog túléléséhez enyhe telek szükségesek, amelyek során a januári középhőmérséklet fagypont feletti, az éves csapadékmennyiség pedig meghaladja a 600 millimétert. Mivel az éghajlatváltozás következtében fellépő felmelegedés Északnyugat-Európában túlnyomórészt a telet érinti, délen ugyanakkor a nyarak válnak egyre forróbbá és aszályosabbá, a vérszívó elterjedési területe várhatóan északabbra tolódik – vélik a kutatók. Egyes földközi-tengeri vidékekről újra el is tűnhet a faj.

Bernhard Seidel osztrák szúnyogszakértő nem lát különösebb okot az aggodalomra, hiszen az őshonos fajok is terjeszthetnek veszélyes kórokozókat, mint amilyen a nyugat-nílusi vírus – ezt a bécsi Agrártudományi Egyetem kutatói mutatták ki. Ugyanakkor a vírus átadásához szükséges annak a forrása is, a közvetítőszerepet ellátó szúnyog önmagában kevés. Seidel szerint a tigrisszúnyog már Magyarországon is rég megvetette a lábát, csak még nem talált rá senki.



Mérgezett méhek

A kártevőirtás ártatlan áldozatai lehetnek az utóbbi években tömegesen pusztuló méhek – sugallja két tanulmány a Science folyóiratban brit és francia tudósoktól. Egy gyakori rovarirtó összetevői, a neonikotinoidok állhatnak az elsősorban az amerikai méhészeket évek óta foglalkoztató rejtély hátterében. Más korábbi kísérletekkel szemben ezúttal a hosszabb távú, áttételes hatásokat vizsgálták természetes élethelyzetekben. A skót Stirlingi Egyetem kutatói fejlődő poszméheket (dongókat) tettek ki akkora adagnak az 1990-es évek óta népszerű vegyszerből, amennyi szerintük a természetben is érheti őket a virágporon és nektáron keresztül. A kolóniákat ezután a szabadba telepítették, és amikor hat hét múlva megmérték a súlyukat, kiderült, hogy jóval kevesebb élelmet tudtak felhalmozni. Emellett ezek a közösségek 85 %-kal kevesebb méhkirálynőt termeltek, ami generációkon keresztül már erősen megtizedelheti a – több vadon élő és termesztett növény beporzásában kulcsszerepet játszó – vadméhek állományát.

A francia INRA agrártudományi intézet kísérletében nyomkövetésre alkalmas, apró rádióchipeket ragasztottak a szabadon mozgó házi méhek hátára. A nem halálos dózisú rovarirtóval kezelt ízeltlábúak két-háromszor gyakrabban pusztultak el a kaptáruktól távol, mint a kontrollcsoportban. Az avignoni kutatók ebből arra következtettek, hogy a szer legyengítette az állatok tájékozódó képességét. Matematikai modellel azt is kiszámították, hogy ez a populáció összeomlásához is vezethet. A házi méhek tömeges pusztulását a múlt évtized közepén észlelték, és egyebek mellett fertőzéssel, a klímaváltozás hatásaival, illetve különböző okok kombinációjával próbálták magyarázni. Dave Goulson, a stirlingi kutatás vezetője utalt rá, hogy mivel a dongók több fajtája is kipusztulóban van, felül kellene vizsgálni, mennyire biztonságosak a neonikotinoidok.