GYÁSZHÍR
103 éves korában, 2025. március 1-jén elhunyt a Nagyszombaton (ma Trnava) élt dr. Július Molnár CSc. kollégánk, aki a budapesti alma materben szerezte meg állatorvosdoktori diplomáját.
A Magyar Parazitológusok Társasága – Kotlán Sándor születése 120. évfordulójára emlékezve – 2007. október 29. és 30. között 16 fő részvételével egy autós emléktúrát szervezett Kotlán professzor szülőhelyére, a nyugat-szlovákiai Szomolányba (ma Smolenice). A szomolányi kastélyban a Szlovák Parazitológusok Társasága képviselőivel közösen idéztük fel az általuk is nagyra becsült Kotlán professzor emlékét.
Hálás szívvel emlékezünk Molnár Gyula bátyánkra, aki már a komáromi határon fogadott bennünket, és mindvégig velünk maradt. 88 évesen atyai szeretettel gondoskodott róla, hogy jó élményünk teljes legyen, és tervezett programunkat maradéktalanul megvalósíthassuk.
Kassai Tibor
AKADÉMIAI BESZÁMOLÓ
Az 51. Akadémiai Beszámolók „Parazitológia, Állattan, Halkórtan” szekciójának ülése 2025. január 22-én 13 órától kerül megrendezésre az Állatorvostudományi Egyetem Kemény Armand termében.
A programfüzet az alábbi linkről letölthető:
https://vmri.hun-ren.hu/hu/akademiai-beszamolok/2024-evi-51-fuzet-beszamolok-2025-januar-20-22
ÚJ KÖNYV
Megjelent Papp László életrajzi kötete A fajgazdagság vonzásában: Papp László (1946–2021) címmel. A könyvet Rózsa Lajos szerkesztette, és a Pars Kiadó publikálta. Megrendelhető az alábbi címen:
PARS Szoftverház Kft.
2094 Nagykovácsi, Balta u. 11.
E-mail: parskft@gmail.com
A könyv a Magyar Parazitológusok Társasága és a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával jelent meg.
ÚJ KÖNYV
A közelmúltban megjelent Kassai Tibor emeritus professzor (tkassai@t-online.hu) Szemenszedett bölcsességek című aforizma- és idézetgyűjtemény-sorozatának ötödik kötete.
A keménytáblás, igényes kiállítású kötet a 2017 óta eltelt hét évben gyűjtött gazdag, teljesen új anyagot tartalmazza 208 oldalon. Megrendelhető 10 %-os kedvezménnyel 2880 Ft-os áron a Hungarovox Kiadónál: info@hungarovox.hu, tel.: 06 20 200 9061.
Egyébként a könyv beszerezhető a Libri, Bookline, Líra könyvesboltokban és webáruházaikban, valamint az Írók Boltjában (Budapest VI., Andrássy út 45.).
A kötet bolti ára 3200 Ft.
Fájó szívvel tudatjuk, hogy Papp László a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Széchenyi-díjas magyar biológus, zoológus, entomológus, Társaságunk tagja 2021. március 28-án, életének 75. évében elhunyt.
Sit tibi terra levis!
https://mta.hu/mta_hirei/elhunyt-papp-laszlo-biologus-az-mta-rendes-tagja-111338
Boray József, vagyis Joe Boray életéről és munkásságáról részletes ismertetés olvasható a Magyar Tudomány ez év szeptemberi számában: Kassai Tibor: Boray József állatorvos életútja Salgótarjántól az Ausztrál Parazitológiai Társaság elnöki posztjáig (Magyar Tudomány 2020. 181. 9. 1186-1193.).
Kassai Tibor: A parazitás bántalmak nómenklatúrájáról
2018-ban eljutottunk a parazitás bántalmak egységesített nevezéktanára vonatkozó, SNOAPAD, majd SNOPAD néven ismertté vált WAAVP javaslat közzétételének 30. évfordulójához. A húszéves évforduló kapcsán leírtak aktualitása újabb 10 év után sem csökkent! Kassai Tibor professzor az elnöke volt a világos alapelvekre alapozott betegség-nevezéktani szabványosításra irányuló javaslat kidolgozására felkért nemzetközi terminológiai bizottságnak. A harmincéves évforduló alkalmából az ő tollából „SNO(A)PAD: egy nevezéktani javaslat kalandos története” címmel közlemény jelent meg a Magyar Orvosi Nyelv című folyóirat 2018. évi 1. száma 20-24. oldalán (www.orvosinyelv.hu).
Már Magyarországon lehet az ázsiai tigrisszúnyog
Az ázsiai tigrisszúnyog már megvetette lábát Olaszországban, Dél-Franciaországban, egyes spanyol üdülőterületeken és az Adriai-tenger keleti partján. A vérszívó gumiabroncsokkal és vágott virágokkal jutott be Európába – és nem veszélytelen, mert terjesztheti például a dengue-láz vírusát is.
Egy brit és belga kutatókból álló munkacsoport részletesen elemezte a rovar eddigi elterjedését, majd az adatokat három különböző elterjedési modellbe helyettesítette be, és azokat tíz regionális éghajlati jövőképpel kombinálta. A szakemberek így pontos rizikótérképekhez jutottak az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) európai megtelepedését illetően. Eredményeiket a brit Royal Society Interface című folyóiratában közölték. A szúnyogok életkörülményei jelentősen javultak az elmúlt húsz évben, elsősorban Franciaország, a Benelux-államok, Németország nyugati részének és a Nyugat-Balkánnak az egyes területein, ott is, ahol eddig elő sem fordultak. A trend a számítások szerint 2050-ig folytatódik, a faj várhatóan átterjed Dél-Angliára, Nyugat-Magyarországra és Ausztria keleti részére is – írja a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása.
A tigrisszúnyog túléléséhez enyhe telek szükségesek, amelyek során a januári középhőmérséklet fagypont feletti, az éves csapadékmennyiség pedig meghaladja a 600 millimétert. Mivel az éghajlatváltozás következtében fellépő felmelegedés Északnyugat-Európában túlnyomórészt a telet érinti, délen ugyanakkor a nyarak válnak egyre forróbbá és aszályosabbá, a vérszívó elterjedési területe várhatóan északabbra tolódik – vélik a kutatók. Egyes földközi-tengeri vidékekről újra el is tűnhet a faj.
Bernhard Seidel osztrák szúnyogszakértő nem lát különösebb okot az aggodalomra, hiszen az őshonos fajok is terjeszthetnek veszélyes kórokozókat, mint amilyen a nyugat-nílusi vírus – ezt a bécsi Agrártudományi Egyetem kutatói mutatták ki. Ugyanakkor a vírus átadásához szükséges annak a forrása is, a közvetítőszerepet ellátó szúnyog önmagában kevés. Seidel szerint a tigrisszúnyog már Magyarországon is rég megvetette a lábát, csak még nem talált rá senki.
Mérgezett méhek
A kártevőirtás ártatlan áldozatai lehetnek az utóbbi években tömegesen pusztuló méhek – sugallja két tanulmány a Science folyóiratban brit és francia tudósoktól. Egy gyakori rovarirtó összetevői, a neonikotinoidok állhatnak az elsősorban az amerikai méhészeket évek óta foglalkoztató rejtély hátterében. Más korábbi kísérletekkel szemben ezúttal a hosszabb távú, áttételes hatásokat vizsgálták természetes élethelyzetekben. A skót Stirlingi Egyetem kutatói fejlődő poszméheket (dongókat) tettek ki akkora adagnak az 1990-es évek óta népszerű vegyszerből, amennyi szerintük a természetben is érheti őket a virágporon és nektáron keresztül. A kolóniákat ezután a szabadba telepítették, és amikor hat hét múlva megmérték a súlyukat, kiderült, hogy jóval kevesebb élelmet tudtak felhalmozni. Emellett ezek a közösségek 85 %-kal kevesebb méhkirálynőt termeltek, ami generációkon keresztül már erősen megtizedelheti a – több vadon élő és termesztett növény beporzásában kulcsszerepet játszó – vadméhek állományát.
A francia INRA agrártudományi intézet kísérletében nyomkövetésre alkalmas, apró rádióchipeket ragasztottak a szabadon mozgó házi méhek hátára. A nem halálos dózisú rovarirtóval kezelt ízeltlábúak két-háromszor gyakrabban pusztultak el a kaptáruktól távol, mint a kontrollcsoportban. Az avignoni kutatók ebből arra következtettek, hogy a szer legyengítette az állatok tájékozódó képességét. Matematikai modellel azt is kiszámították, hogy ez a populáció összeomlásához is vezethet. A házi méhek tömeges pusztulását a múlt évtized közepén észlelték, és egyebek mellett fertőzéssel, a klímaváltozás hatásaival, illetve különböző okok kombinációjával próbálták magyarázni. Dave Goulson, a stirlingi kutatás vezetője utalt rá, hogy mivel a dongók több fajtája is kipusztulóban van, felül kellene vizsgálni, mennyire biztonságosak a neonikotinoidok.