KONFERENCIA

Változó jelentőségű paraziták egy jelentősen változó világban (2022.11.03.)

https://univet.hu/hu/2022/10/20/meghivo-valtozo-jelentosegu-parazitak-egy-jelentosen-valtozo-vilagban/


Fiat lux! (Legyen világosság) – Az új gyógyszerek és a paraziták

Időpont: 2019. november 15.

Helyszín: Magyar Természet-tudományi Múzeum

(Budapest, Ludovika tér 2-6)

 

Program

10.00-10.30  Dr. Jerzsele Ákos (ÁOTE): Antiparazitikumok hatásmechanizmusai – a szerves foszforsavészterektől az izoxazolinokig

10.30-10.50  Dr. Dávid Mayer Dóra (Boehringer Ingelheim RCV): A legkorszerűbb állat-gyógyászati antiparazitikum kutyák számára

10.50-11.10 Dr. Tilly Péter (AlphaVet): A lényeg a részletekben rejlik – különleges helyzetekre különleges anthelmintikumok

11.10-11.30 Kávészünet

11.30-12.00 Dr. Soltész Zoltán (MTtM): Az invazív tigrisszúnyog (Aedes albopictus) feltérképezése a lakosság bevonásával

12.00-12.30 Dr. Bajomi Dániel (Bábolna-Bio): A szúnyogirtás aktuális kérdései

12.30-13.00 Dr. Vass Andrea (Bayer Hungária Kft): Szemférgesség-tartsuk szem előtt!

13.00-13.20 Dr. Békési László (HáGK): Új arzenál és új stratégia a méhek parazitái ellen

13.20-13.40 Dr. Egri Borisz (SZE-MÉK): A vérszívó-, és szőrtetvesség,  valamint kezelésük lehetőségei (Állat az állaton – állat az emberen)

13.40 – Állófogadás




II. Magyar Parazitológiai Workshop: A parazito-zoonózisok és oktatásuk az orvostudományi egyetemeken („Docendo discimus”/Seneca/)

2018. november 21. Budapest

Helyszín: Magyar Természettudományi Múzeum, Semsey terem

A II. Magyar Parazitológiai Workshop megrendezésére 33 fő részvételével 2018. november 21-én került sor Budapesten, a Magyar Természettudományi Múzeum Semsey Andor előadótermében. A rendezvény témája annak megvitatása volt, hogy milyen körülmények között folyik a parazitás bántalmakra vonatkozó ismeretek oktatása a hazai orvostudományi egyetemeken.

Az üléselnöki feladatot a Magyar Parazitológusok Társaságának elnöke, dr. Egri Borisz professzor (Széchenyi István Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar, Állattudományi Tanszék, Mosonmagyaróvár) látta el. Felolvasta az ülésen egyéb elfoglaltsága miatt megjelenni nem tudó dr. Kónya József professzor (Debreceni Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Orvosi Mikrobiológiai Intézet) levelét, melyben a szerző a debreceni helyzet ismertetése mellett fontolóra vette azokat a reális lehetőségeket, amelyek kihasználásával a parazitológia oktatását javítani lehet. Elnökünk ezután áttekintette azokat a kézikönyveket, amelyek a hazai egyetemeken a parazitológiai ismereteket oktató személyek rendelkezésére állnak.

Vitaindító előadásában dr. Kucsera István (Nemzeti Népegészségügyi Központ, Parazitológiai osztály, Budapest) részletes tájékoztatást adott a hazánkban az utóbbi időkben az emberben klinikai megbetegedéseket okozó parazitás fertőzések főbb jellegzetességeiről, elterjedési és járványtani viszonyairól.

Ezt követően a vitaülés meghívott előadói külön helyzetelemzések formájában számoltak be tapasztalataikról.

Dr. Burián Katalin (Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar, Orvosi Mikrobiológiai és Immunbiológiai Intézet) a parazitológiai elméleti és gyakorlati ismeretek oktatására a graduális orvosképzés tantervében biztosított szűk órakeretből, és az elsajátítandó anyag alacsony presztízséből a lelkiismeretes oktató számára adódó gondokat osztotta meg a hallgatósággal.

Dr. Dóczi Ilona (Szegedi Tudományegyetem, Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet) főleg a humán parazitózisok laboratóriumi diagnosztikájának módszereit oktató gyakorlati képzés és továbbképzés területén szerzett tapasztalatokról adott tájékoztatást, szintén Szegedről.

Dr. Ghidán Ágoston (Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Orvosi Mikrobiológiai Intézet) a budapesti egyetem különféle karain a graduális orvosképzésben folyó parazitológiai oktatás helyzetét ismertette.

A Pécsi Tudományegyetemen szerzett tapasztalatok ismertetése is szerepelt a programban, ennek az előadója, dr. Palkovics Tamás azonban az ülésen nem jelent meg, így előadása elmaradt.

Az érdekes és színvonalas előadások sok kérdést és hozzászólást váltottak ki a hallgatóságból. Az élénk vitaülés legfontosabb tanulságai röviden a következőkben foglalhatók össze. A hazai egyetemek általános orvostudományi, egészségtudományi, fogorvostudományi és gyógyszerésztudományi karain rendkívül szűk órakeret áll a graduális képzésbenparazitológiát oktatók rendelkezésére. Ez az órakeret nem bővíthető, sőt a hallgatók óraterhelésének csökkentését célzó reformtörekvések miatt akár még csökkenhet is. Fel kell deríteni, hogy az aktualitással bíró parazitológiai ismereteknek a posztgraduális időszakban a gyakorló orvosokhoz való eljuttatására a szakorvosképzésben, valamint az orvosok kötelező továbbképzési rendszerében milyen lehetőségek vannak. Kizárólag vagy döntően parazitológiai témákkal foglalkozó szakképzés, tanfolyam meghirdetése nem számíthat a gyakorló orvosok érdeklődésére. A különféle orvosi szakmák (szemészet, bőrgyógyászat, tüdőgyógyászat, ideggyógyászat, belgyógyászat, sebészet, családorvosok stb.) orvosai számára szervezett továbbképző alkalmak programjába kellene egy-egy, az adott szakterületet érintő parazitológiai előadást beilleszteni. Meg kellene határozni, hogy szakterületenként milyen tünetek, jelek esetén kell az orvosnak parazitás fertőzés lehetőségére is gondolnia. Ezeknek a tömör és gyakorlatias leírását integrálni kellene a szakorvost képző, vagy a továbbképző alkalomhoz készülő háttéranyagba. A parazitológus orvos és állatorvos oktatók összefogása megkönnyítené ennek a háttéranyagnak az elkészítését. Kassai Tibor professzor felkérte e feladatnak a megszervezésére és koordinálására Burián Katalin doktornőt, aki a felkérést elfogadta.

A Workshopnak talán az a legfontosabb eredménye, hogy az előrelépés szándékával napirendre került a parazitozoonózisok oktatásának nehéz hazai helyzete. Kedvező légkör alakult ki ahhoz, hogy a szakterület orvos és állatorvos oktatói egymás tapasztalatait hasznosítva keressenek, és találjanak megoldásokat a parazitológiai ismeretek hatékonyabb közvetítésére.

Társaságunk végül egy állófogadáson látta vendégül a II. Magyar Parazitológiai Workshop résztvevőit.

Dr. Kassai Tibor

A rendezvényt a Boehringer Ingelheim RCV magyarországi fióktelepe támogatta.



Tudományos emlékülés Kotlán Sándor születésének 130, halálának 50 éves évfordulója alkalmából

2017. október 3. Budapest

KOTLÁN SÁNDOR akadémikus születésének 130., halálának 50. évfordulójáról a Magyar Parazitológusok Társasága (MPT) egy emlékülés keretében emlékezett meg, amelynek a megrendezésére 2017. október 3-án, az Állatorvostudományi Egyetem aulájában, mintegy 50 fő részvételével került sor. Az emlékülés fölött dr. Sótonyi Péter professzor, az egyetem rektora, dr. Németh Tamás akadémikus, az MTA Agrártudományok Osztályának elnöke és dr. Bognár Lajos országos főállatorvos vállalt védnökséget.

Az emlékülés 14 órakor, az MPT elnökének, dr. Egri Borisz professzornak az üdvözlő szavai után Sótonyi Péter rektor úr megnyitó referátumával vette kezdetét tisztelettel emlékezve Kotlán Sándorra, aki állatorvos-képző tanintézetünkben létrehozta a parazitológiai tanszéket, és a tanári kar nagy tekintélyű tagjaként 45 éven át oktatta a parazitológiát, 43 éven át pedig az állattant is.

Ezt követte a volt munkatárs, Kassai Tibor professzor emeritus előadása, aki áttekintette a jubiláns pályafutását, kiemelve Kotlán professzor iskolateremtő érdemeit a zoológiai, orvosi-állatorvosi és ökológiai aspektusokat egyesítő komplex, modern magyar parazitológiai tudomány megteremtésében. Kotlán professzor etalon értékű két művében megírta a magyar állatorvos-képzés történetét, állatorvosi szaklapok igényes szerkesztőjeként pedig meghatározó szerepe volt a modern magyar állatorvosi szaknyelv kialakulásában. Szuggesztív, hivatásának és a tudománynak élő, puritán, feddhetetlen jellemű, tiszta ember volt, élete és munkássága ma is példa értékű. Az emlékelőadás szövege itt és az alább felsorolt mellékletek között letölthető.

Ez után társaságunk bronz emlékérmének az átadására került sor az MPT és szakterületünk szolgálatában szerzett érdemeik elismeréséül dr. Rózsa Lajos (ajánlók: Egri Borisz és Kassai Tibor) és dr. Székely Csaba (ajánló: Farkas Róbert) tagtársak részére.

Fok Éva előadásában „széljegyzetet” fűzött Kotlán Sándornak a humán filariidosis hazai előfordulásáról 1951-ben megjelent cikkéhez. Szünet után az emlékülés programjába bejelentett 15 perces szakelőadások következtek.

Rózsa Lajos és munkatársai kongói pitonok és viperák Pentastomida-fertőzéseivel összefüggő humán szemészeti vonatkozásokról, Flaisz Barbara a madaraknak a kullancsok és az általuk közvetített kórokozók terjesztésében játszott szerepéről, Szőke Krisztina denevérek ektoparazitáiból kimutatott élősködőkről, Herczeg Dávid a Hortobágyi Nemzeti Parkban gyűjtött békák féregfertőzöttségét felmérő vizsgálatokról, Dezsényi Balázs az ember Strongyloides-fertőzöttségéről, Kucsera István és munkatársai pedig Dirofilaria repens okozta pulmonalis humán fertőzöttség esetéről tartottak beszámolót. Ez után került sor az egyetem parkjában lévő Kotlán szobor megkoszorúzására.

Az emlékülés záróeseményeként az MPT egy hangulatos fogadáson látta vendégül az esemény résztvevőit az egyetem Hallgatói Centrumában.Az emlékülés résztvevői magukkal vihették az MPT kiadásában „Üzenet a múltból…” címmel megjelent 14-oldalas füzetet, amely Kotlán Sándor professzor 1960-ban, illetve 1963-ban elhangzott két előadásának a szövegét tartalmazta.

Meghívó
Kassai Tibor előadásának szövege
„Üzenet a múltból…” c. kiadvány

MTA ATK Állatorvos-tudományi Intézet beszámolója a rendezvényről



A Szerb és a Magyar Parazitológusok Társaságának 2. találkozója

2016. október 14. Szeged

A találkozóra 2016. október 14-én került sor Szegeden, az Állatkert Oktatási Központjában. A találkozót már az elmúlt évben terveztük megrendezni, azonban a szerb-magyar határon októberben kialakult válságos helyzet miatt a találkozó akkor elmaradt.

A találkozóra Szerbiából mintegy 20 tagú csoport érkezett Olgica Djurković-Djaković professzor asszony, a Szerb Parazitológusok Társasága elnökének vezetésével. Magyar részről 14-en vettek részt a találkozón.

A program első részében Farkas Róbert professzor, a Magyar Parazitológusok Társasága elnöke és Djurković-Djaković professzor külön előadásban adtak részletes áttekintést a két ország parazitológiai szempontból jelentősebb kutatóhelyein folyó oktató és kutató tevékenységről, a kutatási potenciálról, a kutatási tematikáról és a közeljövő feladatairól. Kucsera István dr. a humán parazitológia hazai szervezetéről és tevékenységéről tájékoztatta a találkozó résztvevőit.

A finom ebéd után került sor a következő két tudományos előadásra.

Snežana Tomanović (Belgrade): Updates on the studies in medical entomology in Serbia.

Sándor Szekeres (Budapest): Tick-borne pathogens in Hungary: Rural and urban habitats.

A színvonalas előadásokat vita követte, melynek során megkezdődött a keresése a két ország kutatói közti jövőbeli együttműködés lehetőségeinek.

A jól szervezett és baráti hangulatú találkozó kellemes záró eseménye volt egy séta a helybéli állatkertben.

A szerb kollégákkal való kapcsolattartás és a találkozó megszervezésének feladatait Kucsera István dr. látta el mindenki megelégedésére.

A Szegedi Televízió aznap esti adásában riportot közölt a városban lezajlott szerb-magyar parazitológus találkozóról.

A rendezvényről és az elhangzott előadásokról bővebb információt a Szerb Parazitológus Táraság honlapján lehet találni.

Dr. Kassai Tibor



A Magyar Parazitológusok Társasága megalakulásának 50. évfordulója alkalmából rendezett Jubileumi Emlékülés

A SZIE Állatorvos-tudományi Karának Aulájában 2015. június 3-án megrendezett egész napos emlékülésen mintegy 100, a parazitológia iránt érdeklődő kolléga és meghívott vendég vett részt. A résztvevők átvehették „A Magyar Parazitológusok Társasága 50 éve (1964-2014), Szemelvények a társaság történetéből” című kiadványt, amelyet az MPT tiszteletbeli elnöke, Kassai Tibor állított össze.

A jubileumi eseményen Farkas Róbert MPT elnök megnyitóját követően, Prof. Sótonyi Péter a kar dékánja köszöntötte a jubileumi emlékülés résztvevőit és röviden méltatta a hazai állatorvos képzésben a parazitológiai oktatás és kutatás múltját és jelenét. Ezt követően Kassai Tibor tiszteletbeli elnök „A Magyar Parazitológusok Társasága múltja és jelene” címmel tartott előadást.

Az emlékülésen nemzetközileg elismert két parazitológus szakembert választottak az MPT tiszteletbeli tagjává. A laudációt követően elsőként Dr. Edoardo Pozio olasz parazitológus vehette át az oklevelet, majd „Trichinella taxonomy revisited: another look of epidemiology” címmel tartotta meg előadását. Ezt követően került sor Prof. Kurt Pfister svájci parazitológus laudációjára és oklevelének az átadásra, amit „Selective anthelmintic treatments – the way to a sustainable future equine helminth control” címmel megtartott előadása követett.

A délelőtti ülés befejezéseképpen került sor az MPT emlékérmek átadására. Fok Éva és Kucsera István szakmai tevékenységét Kassai Tibor, Sugár László esetében Farkas Róbert ismertette. A laudációk elhangzása után az elismerésben részesülteknek Farkas Róbert elnök, és Székely Csaba titkár adta át az emlékérmeket és okleveleket.

A délelőtti programot követő jó hangulatú állófogadás után került sor a Meghívóban feltüntetetett tudományos előadásokra, amelynek levezető elnöke Fok Éva volt. A parazitológia különböző területeit felölelő 12, egyenként 15 perces szakmai előadás méltó befejezése volt a jubileumi eseménynek. Az előadásokat követően az előadók emléklapot kaptak.

Meghívó és program

Letölthető előadás kivonatok:

Kassai Tibor előadásának szövege és képei
Rózsa Lajos és Vas Zoltán előadása
Békési László előadása
Kucsera István és munkatársai előadása
Zhang Jinyong és munkatársai előadása
Ács Zoltán és Sugár László előadása
Eszterbauer Edit és munkatársai előadása
Juhász Alexandra előadása
Kricskovics Antal és munkatársainak előadása
Nagy Gábor és Sugár László előadása
Kemenesi Gábor és munkatársai előadása
Szekeres Sándor és munkatársai előadása



Szerb-magyar parazitológus találkozó

2014. október 3. Palics, Szerbia


Rövid beszámoló a találkozóról

Képek a találkozóról

Angol nyelvű beszámoló a Szerb Parzitológusok Társasága honlapján


Fourth European Dirofilaria and Angiostrongylus Days

2014. július 2-4. Budapest, Magyarország

Képes összefoglaló a rendezvényől


Parazitákkal külföldön fertőződött emberek és állatok

2014. június 4. Budapest, Természettudományi Múzeum

Program



Paraziták a humán orvos és a bűnügyi szakember szemével

A Magyar Parazitológusok Társasága 2012. június 12.-én, kedden délelőtt 10.00 órai kezdettel tartotta tudományos rendezvényét. Helyszín: a Magyar Természettudományi Múzeum Kiállítási épületének Semsey Andor terme, Budapest, VIII. Ludovika tér 6.

Program

A következő előadások tekinthetők meg PDF formátumban:

Herke Paula: Zoonózist okozó parazitás fertőzések Dél-Csepelen. Kooperációs helyzetkép


A vadászoknak is ismerniük kell a parazitákat!

2011. Április 9-én került megrendezésre a vadászoknak és vadászkutyásoknak szóló „Mely vad- és közegészségügyi jelentőségű parazitákról kell tudni a vadásznak?” elnevezésű konferencia.

A vadászkutyások társadalma a paraziták okozta fertőzéseknek talán az egyik leginkább érintett csoportja. Nemcsak a kullancsok és a szúnyogok közvetíthetnek (vektor) súlyos betegségeket kialakító kórokozókat, hanem maguk a vadak is, melyek ugyebár nem szoktak állatorvoshoz „járni”. Ennek az egyedülálló és különleges rendezvénynek Gödöllőt választottuk helyszínéül. Ez a város híres arról, hogy szereti a kutyákat és tesz is azért, hogy a kutyás rendezvények ellátogassanak hozzájuk. A kongresszust Dr. Gémesi György Gödöllő város polgármestere nyitotta meg. Az előadók, neves hazai egyetemi tanárok a kutyákat, a vadakat és nyilvánvalóan az embereket is fenyegető paraziták hazai előfordulásáról, és a fertőzések tüneteinek ismertetéséről tartottak magas színvonalú előadásokat. A kutyák külső és belső parazitáiról, a vadak emberre és állatra is veszélyes galandférgeiről, valamint az állatról emberre is terjedő (zoonózis) parazitózisok előadásainak anyagát minden résztvevő CD-n is megkapta, ezzel hangsúlyozva az elhangzottak fontosságát és az otthoni tanulmányozás lehetőségét. A hallgatóság elsősorban vadászokból, vadászkutyásokból állt össze, akik nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták végig az előadásokat.

Köszönet illeti a rendezőket és a támogatókat!

Rendezők:
Magyar Parazitológusok Társasága
Magyar Vadegészségügyi Társaság
Bayer Hungária kft.

Támogatók:
Gödöllő város Önkormányzata
Ebugatta
a Kutya
a Vadászkutya


I. Magyar Parazitológiai Workshop
Fókuszban a helmintológia: Echinococcus multilocularis, Dirofilaria repens
A Magyar Parazitológusok Társasága tudományos rendezvényt tartott 2010. november 26-án, pénteken délelőtt 10.00 órai kezdettel. Helyszín:

Magyar Természettudományi Múzeum
Kiállítási épületének Semsey Andor terme
Budapest, VIII. Ludovika tér 6.

Program


Ünnepi ülés Kassai Tibor professzor 80. születésnapja tiszteletére

2010. szeptember 7.

Több mint nyolcvanan, köztük korábbi munkatársak, nyugalmazott professzorok, országos intézmények vezetői, barátok és tisztelők köszöntötték Kassai Tibor professzor emeritust, az MPT tiszteletbeli elnökét 80. születésnapja alkalmából.

Farkas Róbert írása a rendezvényről a Kamarai Állatorvosban


Ízeltlábú vektorokkal terjedő kórokozók állat- és közegészségügyi jelentősége hazánkban 2010. június 1.

A Magyar Parazitológusok Társasága és a Magyar Zoonózis Társaság délelőtt 10.00 órai kezdettel tudományos rendezvényt tartott.

Az előadások összefoglalói


Kullancsokkal és az általuk terjesztett kórokozókkal kapcsolatos újabb eredmények c. MPT rendezvény 2009. április 28-án




Kotlán Sándor Tudományos Emlékülés

2007. november 20-án Budapesten

Ebben az évben került sor a magyar parazitológusok és a magyar állatorvos társadalom nagy tekintélyű mestere, KOTLÁN SÁNDOR akadémikus születésének 120 éves, halálának 40 éves évfordulójára. Az évfordulóról a Magyar Parazitológusok Társasága és a SZIE Állatorvos-tudományi Kara november 20-án, Budapesten tartott Tudományos Emlékülésen emlékezett meg.

Az előadások összefoglalói


Emléktúra Kotlán Sándor szülőföldjére

2007. október 29-30.

Kotlán Sándor akadémikus, a modern magyar parazitológia alapjainak a megteremtője, a magyar állatorvos-tudomány kiemelkedő személyisége 120 éve született. Az évforduló alkalmából a Magyar Parazitológusok Társasága tizenöt fő részvételével emléktúrát szervezett Kotlán professzor szülőhelyére, a Kis-Kárpátok előterében fekvő Szomolányba (ma Smolenice, Szlovákia).

Az október 29-én reggel 8 órakor kezdődött túra első állomása Komáromban, a Marek József professzor emlékére felállított domborműnél volt, ahol dr. Nedeczky Árpád Komárom-Esztergom megyei igazgató főállatorvos üdvözölte az emléktúra résztvevőit. Itt találkoztunk a Nagyszombatról elébünk jött Molnár Gyula kollégával is, akinek a vendégszerető gondoskodása és életkorát (86 év) meghazudtoló aktivitása nagy segítségünkre volt mind az emléktúra előkészítésében, mind a lebonyolításában. Az ő vezetésével tette meg a kis gépkocsi-karaván az utat Nagyszombatig (ma Trnava), ahol magyar nyelvű idegenvezető segítségével ismerkedtünk meg a város nevezetességeivel. A városban ma is áll a XIII. században emelt várfal. A város híres erődítmény rendszerének a védelmében bízva a török elől 1543-ban ide menekült az esztergomi érsekség. Buda török kézre kerülése utáni fénykorában Nagyszombat a Magyar Királyság kulturális és vallási központjává vált, ahol 1635-től működött a Pázmány Péter által alapított, latin nyelvű jezsuita egyetem. Bár az egyetemet 1777-ben Mária Terézia Budára költöztette, a mintegy 60 000 lakosú város ma is pezsgő egyetemi élet színhelye. A város büszkesége a XIV. századtól kezdve épült Szent Miklós katedrális és a valamivel későbbi keresztelő Szent János katedrális. A város érseki főgimnáziumában érettségizett 1888-ban Marek József, 1900-ban Kodály Zoltán, 1905-ben pedig Kotlán Sándor. Kellemes meglepetésként ért bennünket, hogy az emléktúra résztvevőinek egy csoportját hivatalában fogadta dr. Kvarda József, a Nagyszombati Kerületi Önkormányzat magyar nemzetiségű alelnöke, akivel őszintén, baráti hangulatban beszélgettünk a két ország között feszültséget keltő, aktuális problémákról is.

A délutáni órákban érkeztünk a Nagyszombattól mintegy 20 km-re levő Szomolányba, ahol a néhai Pálffy József gróf családjának kastélya áll egy csodálatos őszi színekben pompázó park közepén. Ezt a kastélyt a Szlovák Tudományos Akadémia (SzTA) a második világháború vége óta tudományos rendezvényeknek nagyszerű otthont adó konferenciaközpontként üzemelteti. Itt közös vacsorán vettünk részt a Szlovák Parazitológusok Társaságának Kassáról jött képviselővel, dr. Pavol Dubinskýval, az SzTA Kassai Parazitológiai Intézetének igazgatójával és az intézet munkatársával, a magyar származású dr. Reiterová Katalinnal, továbbá dr. Valeria Letkovával, a Kassai Állatorvosi Egyetem Parazitológiai Tanszékének vezetőjével. A kitűnő vacsora utáni barátságos hangulatban többen felidézték a Kotlán professzorral kapcsolatos tanulságos és derűs történeteiket

Másnap, a közös reggeli után emlékeztünk meg a hely szülöttéről, Kotlán Sándorról. Rövid, vetített képes emlékbeszédben áttekintettem Kotlán professzor életútját és kimagasló munkásságát, majd a szlovák kollégák is elmondták üdvözlő szavaikat. A szlovák parazitológusok Kotlán professzor iránt érzett megbecsülése jutott kifejezésre abban is, hogy a jubileum alkalmából az ő érdemeit méltató cikk jelent meg a Slovenský Veterinársky Časopis (Szlovák Állatorvosok Lapja) ez évi 4. számában (a 269-270. oldalon).

Késő délelőtt látogattuk meg a három és félezer lakosú Szomolány Helytörténeti Múzeumát, ahol találkoztunk Pavol Zárecký úrral, a város polgármesterével. A Múzeum a település gazdag régészeti anyaga mellett elsősorban a hely nevezetes szülöttének, Štefan Baničnak, az ejtőernyő feltalálójának az emlékeit őrzi. Az 1887-ben itt született Kotlán Sándorra csak egy, a Szlovák Parazitológusok Társasága által 2002-ben elhelyezett márvány emléktábla emlékezteti a látogatót. Mostani látogatásunk alkalmul szolgált arra, hogy a Magyar Parazitológusok Társasága ajándékát, Kotlán professzor néhány kinagyított fényképét, dr. Farkas Róbert elnök úr átadja a város polgármesterének. Személyes ajándékként Kotlán Sándor német nyelvű Helminthologie című könyvének és a nemrég megjelent Kotlán-monográfiámnak egy-egy példányát adtam át a Múzeumnak. Ezek a relikviák segítik a helybelieket Kotlán Sándor emlékének méltóbb megőrzésében. A Kotlán családnak hajdan otthont adó épületet, ahol a Sándor nevű gyermek is megszületett, már lebontották.

Szomolány templomkertjében van eltemetve Kotlán professzor édesapja, Kotlán Ferenc, aki gróf Pálffy József megbecsült uradalmi állatorvosa volt. Felkerestük a sírhelyet, mécsest gyújtottunk és elhelyeztük a Magyar Parazitológusok Társasága koszorúját. A kastélyban elköltött közös ebéd után (a felszolgált borért dr. Reinhardt Miklós kötcsei kollégának tartozunk köszönettel) útnak indultunk hazafelé, de utunknak volt még egy emlékezetesen fontos állomása: meglátogattuk Vöröskő (Červený Kameñ) várát. Sokáig emlékezni fogunk a különböző korok stílusát a vár 24 termében bemutató rendkívül gazdag bútorgyűjteményre és a vár hatalmas, lenyűgöző pincerendszerére.

Úgy érezzük, hogy az emléktúrával hozzájárultunk ahhoz, hogy Kotlán Sándor emléke a szülőhelyén ne merüljön feledésbe; egyúttal jó szolgálatot tettünk a szlovák-magyar kapcsolatok ápolásának is. Utunk során mindenütt őszinte baráti fogadtatásban részesültünk. Köszönettel tartozunk a kassai kollégáknak, Kvarda József alelnöknek és Pavol Zárecký polgármesternek, a kastély barátságos személyzetének, nem utolsósorban pedig Molnár Gyula bátyánknak, aki végig velünk volt, és atyai szeretettel gondoskodott róla, hogy jó élményünk teljes legyen, és tervezett programunkat maradéktalanul megvalósíthassuk.

Dr. Kassai Tibor